Különóra


Különóra Társadalom

Mennyi hatalma van az angol királynőnek valójában?

Az Egyesült Királyság egy igazán érdekes kormányforma szerint működik: a parlamentáris monarchiában a király vagy királynő uralkodik, de nem kormányoz, a miniszterelnök és a parlament kezében van a hatalom valójában. De akkor miért van királyi család, és milyen hatalma van az éppen trónon ülő uralkodónak?
Forrás: Flickr / Defence Images

Anglia elfogyasztott már jó néhány véreskezű uralkodót még abban az időszakban, amikor kormányformája nem parlamentáris monarchia volt – ezek a királyok saját kényük-kedvük szerint hoztak törvényeket, zárattak be embereket és végeztettek ki bűnösöket, és olyan politikusokat választottak ki közvetlen közelükbe, akik hozzájuk voltak hűségesek. Nem rossz tudni, hogy az Egyesült Királyság uralkodója még ma is teljesen simán megtehetné ugyanezt – a királyi kiváltságok ugyanis teljesen a törvény fölé helyezik őfelségét.

Az Egyesült Királyság államformája monarchia, kormányformája alkotmányos monarchia – utóbbi azt jelenti, hogy az uralkodó uralkodik, de nem kormányoz. Elméletben minden hatalom a parlament és a miniszterelnök kezében van, a király vagy királynő nem hozhat például törvényeket sem. Az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként, elsősorban protokolláris szereppel. Csakhogy ez a protokolláris szerep a királyi kiváltságoknak köszönhetően elég sok lehetőséget tartogat magában, amiről csak azért nem tudunk, mert a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet nem arról híres, hogy túlságosan is belefolyik a politikai élet alakulásába.

Pedig, ha akarna, igenis tudna óriási felfordulást okozni. II. Erzsébet például a parlamenttel való egyeztetés nélkül, csakis saját elgondolásából bárkivel szemben háborút indíthat. Nem csak jelképesen, gyakorlatilag is, hiszen a brit hadsereg kizárólag a királynőnek esküszik fel – nem véletlenül hívják brit királyi hadseregnek. Ha úgy tetszik neki, Erzsébet holnaptól háborúban állhat Franciaországgal, és szövetkezhet Észak-Koreával, senki nem tudna ellene semmit sem tenni.

A királynő ezen kívül gyakorlatilag érinthetetlen is, nem vonható felelősségre tetteiért. Itt nem csak egy gyorshajtásról vagy kósza rongálásról beszélünk – ha gyilkolna, nem zárhatnák börtönbe. Minden törvény felett áll, nem vonatkoznak rá azok a szabályozások, amelyek a brit polgárokra. Külföldön minden országban diplomáciai mentességet élvez. Parancsolhat minden hajónak, amely brit vizeken horgonyoz vagy halad át. Bárkinek kegyelmet biztosíthat, de el is ítélhet bárhogyan, akár ki is végezhet valakit – mivel a törvény felett áll, senki nem vonhatná felelősségre.

Ezen kívül II. Erzsébet a törvényhozásba is beleszólhat – bár nem hozhat törvényeket, szükséges az aláírása ahhoz, hogy egy törvény életbe lépjen. Elméletben kötelező szentesítenie, ha már a parlament megszavazta, de mivel kijelölhet minisztereket, könnyedén helyezhet olyan embereket a parlamentbe, akik majd olyan törvényeket írnak, amelyek neki tetszenek. Miniszterelnököt is jelölhet a pozíciójára, nem törődve azzal, hogy a brit nép kit választott meg. Ha valaki nem szimpatikus neki, akkor lemondathatja, és kezdődhet újra a procedúra. A királynő jelöli ki az anglikán egyház érsekeit és püspökeit, mivel ő az egyház feje is.

Forrás: Giphy

Forrás: Giphy

 

Persze II. Erzsébet ezen jogainak nagy részével még egyáltalán nem élt – nem is csoda, hiszen nagyon fontos számára, hogy saját országában minél többen szeressék, mivel ha elveszítené népszerűségét, akár az egész monarchia sorsa is veszélybe kerülhetne. Éppen ezért nyíltan igen ritkán foglal állást bármilyen politikai oldalon, sokkal inkább a háttérből befolyásolja a történéseket.