Különóra


Biosz

Új szerv kerülhet be a tankönyvekbe

Az emberi szervezet 78 ismert szervéhez rövidesen egy újabb csatlakozhat: egy csapat kutató szerint ugyanis a bélfodor, avagy a mesenterium is kiérdemelte ezt a „rangot”.

A bélfodorról, amely a vékonybeleket a hasüreg hátsó falához rögzíti, persze eddig is tudták az orvosok, hogy létezik, azonban sokáig úgy hitték, hogy a hártyás szövet több különálló részből tevődik össze. Szervnek pedig olyan szövetegyütteseket szokás nevezni, amelyek szerkezetileg és működésileg is egységet alkotnak, és mint ilyenek létfontosságúak a szervezet számára.

Az elmúlt évek alapos vizsgálatai azonban kiderítették, hogy több külön bélfodornak hitt szövet valójában egyetlen, nagyon bonyolult lefutású, kettős hártya, amely a hasnyálmirigynél kezdődik és egészen a vastagbélig tart. Szerepe pedig minden kétségen felül létfontosságú. A hasüregi szervek ugyanis egyszerűen egymás mellé pakolva nem maradnának meg a helyükön, miközben mindennapjaink során mozgás közben ide-oda rázzuk ezeket. Azért, hogy ne kavarodjanak össze, a bélfodorba, egy kettős hártyába vannak becsomagolva, amely a hasfalra tapad, és így szorosan rögzíti ezeket egymáshoz és a hasüreg falához is.

Új szerv kerülhet be a tankönyvekbe

   Forrás: Coffey & O’Leary, The Lancet (2016)

 

Ha a bélfodor nem létezne, semmi sem akadályozná meg például, hogy beleink összegubancolódjanak, és elzáródjanak. Ezen kívül fontos szerepet játszik a belső szervek vérellátásban, beidegzésében és a nyirokkeringésben is. Nélküle valószínűleg nem tudnánk élni, legalábbis nincs arra vonatkozó információ, hogy bárki is képes lett volna a bélfodor hiányában életben maradni.

Meglepőnek tűnhet, hogy arra, hogy a bélfodor egységes szerkezetet alkot, miért csak mostanra jöttek rá a szakértők. Erre viszont az lehet a magyarázat, hogy a hasüreg rendkívül összetett rendszert alkot, és még napjainkban sem tudunk mindent ennek titkairól. A bélfodor bennünk található változatának vizsgálata egyébként azért is érdekes lehet, mert a négy lábon járó állatokban egészen más szerkezetű a szerveket a helyükön tartó hártya. Ennek kutatása tehát sokat elárulhat arról is, milyen következményekkel járt például az emésztésre, amikor elődeink két lábra álltak.