Különóra


Modern kor

Tudtad, hogy Szent-Györgyi Albert kém volt?

Szent-Györgyi Albert nevét általában azért ismerjük, mert ő volt az, aki gyakorlatilag felfedezte a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat. Emellett viszont a politikai életben is aktívan részt vett a második világháború előtt és alatt – többek között Isztambulba ment kémkedni, és felvenni a kapcsolatot a Szövetségesek képviselőivel.

Szerencsére elég sok világhíres magyarral büszkélkedhetünk, közülük is kiemelkedik azonban Szent-Györgyi Albert tudós és feltaláló, aki hosszú évtizedek munkájával végül a paprikából tudott kivonni akkora mennyiségű aszkorbinsavat (C-vitamint), amivel kísérletezni is lehetett. Neki köszönhetjük, hogy ma már ismerjük a C-vitamin jótékony hatásait, és azt is, hogy nagyobb mennyiségben, akár tabletta formájában is beszedhetjük, hiszen ő volt az, aki először fedezte fel, hogy a paprikában milyen sok található meg ebből az anyagból. 

Kevesen tudják azonban, hogy Szent-Györgyi nem csak híres tudós, de másodállásban kém is volt, méghozzá nem is veszélytelen küldetéssel: amikor már híres kutató volt, és Isztambulba készült egy konferenciára, felkereste Kállay Miklóst, és felajánlotta, hogy felveszi a kapcsolatot az angol küldöttekkel egy lehetséges kapitulációs együttműködés reményében. Ekkoriban ugyanis már elég egyértelmű volt, hogy valószínűleg rossz helyen szálltunk be a háborúba, és fű alatt kutattunk a kijutási lehetőségek felé. Szent-Györgyi végtelenül pacifista, azaz békepárti volt, így reménykedett, hogy a vérontásnak hamarosan vége is lesz.

A kapcsolatfelvételi szándékok egyébként balul sültek el, a németek pedig valahogyan megneszelték, hogy Szent-Györgyi a hátuk mögött szervezkedett. Wisinger István dokumentumregénye, A Nobel-díjas kém szerint Hitler maga adott ki elfogatóparancsot Szent-Györgyi ellen, de a tudós végül szerencsére nem került börtönbe, viszont bujdosni kényszerült. 

A hazai helyzetből annyira kiábrándult, hogy miután sikerült megmenekülnie a náci katonák elől, egészen az Egyesült Államokig futott akkori feleségével, Borbíró Mártával. Massachusetts államban a Boston mellett lévő, Atlanti-óceán partján található Woods Hole-ban telepedett le és az ottani Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézetének igazgatója volt, ahol a szegedi évei alatt, 1940-ben elkezdett izomkutatásait folytatta. Az izomműködés biokémiai mechanizmusát, az izom fehérjéinek szerepét vizsgálta az izomösszehúzódással kapcsolatban.