Különóra

Modern kor

Tudtad, hogy Magyarországon volt minden idők legdurvább inflációja?

Képzeljétek el, hogy 1945 és 1946 között nagyon durva infláció volt Magyarországon. Egy anekdota szerint egyszer egy fiút leküldtek két vekni kenyérért, de az előbb megállt egy órát focizni a grundon. Mire a boltba ért, a pénzből, ami nála volt, már csak egy kenyerett tudott venni. Gondoljatok bele, hogy reggel kaptok egy ezrest, és délutánra már csak egy gyufát tudnátok venni belőle. Ilyen kmoly volt a heyzet ekkoriban. De miért volt ekkora infláció, és hogyan lett vége?

A második világháborút követően Magyarország gazdasága romokban állt. Mivel az államnak nem volt megfelelő adóbevétele, a gyárak nem működtek, ezért elindult a fedezet nélküli pénznyomtatás. Ez azonban rövid távon elértéktelenítette az akkoriban hivatalos fizetőeszközt, a pengőt. Az infláció alapvetően nem feltétlenül rossz a gazdaságnak, a defláció, vagyis a pénz értékének fokozatos növekedése is ugyanolyan káros tud lenni. A világháború utáni bankóprés azonban hiperinflációt idézett elő, havonta 41 900 billió százalékkal gyengült a pengő, az árak 15 óránként megduplázódtak, ez minden tekintettben világrekord.

A pénz gyors értéktelenedése miatt az emberek alternatív fizetőeszközöket kezdtek használni, gyakorlatilag visszatértek a cserekereskedelemre. Egyesek elkezdtek inkább arannyal fizetni, de nagyon elterjedt volt a cigaretta is, mint fizetőeszköz. Aki mégis pengővel fizetett, az gyakran talicskával tolta be a boltba a fizetését, ahol a boltosok lemérték a papírpénz súlyát, és arra adták el az árut. Előfordult, hogy valaki megkapta az aznapi fizetését, ám mire a boltba ért, már csak két darab tojást tudott venni belőle. 

Az áldatlan állapotoknak a forint bevezetése vetett véget. 1946. augusztus elsején, amikor bevezették az új fizetőeszközt, 1 forint 400 kvadrilliárd (400 000 000 000 000 000 000 000 000 000) pengőt ért. A forint szerencsére tartósabb fizetőeszköznek bizonyult, bár manapság nem tartozik a legizmosabb valuták közé.