Különóra


Kémia

Négy új elem került bele a periódusos rendszerbe

Dobhatjuk ki a régi periódusos rendszert mutató ábráinkat, nemrég ugyanis négy új elem került bele a régiek közé: a moscovium, a tennessine, a nihonium és az oganesson neveket kell majd hozzátanulni a korábbiakhoz.

Igazi ritkaságszámba megy, ha új elemet fedeznek fel kutatók – most egyenesen négyet is hozzáadhatunk a korábban ismert és a periódusos rendszerben foglalt elemekhez. Mit kell tudni róluk?

A moscovium

A moscoviumot (Mc) az orosz fővárosról, Moszkváról nevezték el. Ez lesz a 115-ös rendszámú új elem a periódusos rendszerben. Egy radioaktív, szintetikus, fémnek minősülő anyagról beszélünk, amely szobahőmérsékleten szilárd – de nagyon keveset tudunk róla tulajdonképpen. Forráspontjáról és fagyáspontjáról például gyakorlatilag semmit, egyelőre nem sikerült meghatározni őket. Az elemet a dubnai nukleáris kutatóintézet és a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói fedezték fel.

A tennessine

A tennessine (TS) az Amerikai Egyesült Államok Tennessee nevű államáról kapta a nevét. A 117-es rendszámú elemről szintén nagyon keveset tudunk, csupán 2010-ben fedezték fel a dubnai nukleáris kutatóintézet, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium tudósai. A tennessine is rendkívül radioaktív, és csak mesterségesen állítható elő, a természetben nem található meg. A halogénekhez tartozik. Négy új elem került bele a periódusos rendszerbe

A nihonium 

A nihonium (Nh) a 113-as rendszámot kapta meg. Neve onnan ered, hogy japán kutatókhoz köthető a felfedezése, a Nihon pedig az ázsiai szigetország japán elnevezése. Ez az első elem, amit ázsiai országban fedeztek fel. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, laboratóriumban kell előállítani, atommagjában 113 proton van. Szintén radioaktív, és szobahőmérsékleten szilárd. A fémek közé soroljuk. A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott.

Az oganesson

Az oganessonnak (Og) szintén a dubnai intézet és a Livermore laboratórium tudósai adhattak nevet. Az egész különlegessége az, hogy még élő kutatóról kapta az elnevezést: az orosz fizikus Jurij Oganesszjánról. Ez a második eset, hogy még élő tudósról neveznek el periódusos rendszerbeli elemet: az elsőnél Glenn Seaborgot érhette a megtiszteltetés, aki amerikai vegyészként kémiai Nobel-díjat kapott, és akiről a sziborgium kapta a nevét. Seaborg 1999-ben elhunyt, így jelenleg Oganesszján az egyetlen élő tudós, akinek neve visszaköszön a periódusos rendszerben. A 118-as rendszámú elem nemfém, szobahőmérsékleten valószínűleg légnemű, és szintén radioaktív. Mesterségesen állítják csupán elő, a természetben nem található meg. A nemesgázokhoz tartozik.

 

Tetszett? Ez még érdekelhet: