Különóra


Ókor

Mit őriz az agyaghadsereg?

A 20. század egyik legfontosabb régészeti felfedezésére teljesen véletlenül került sor, bár a teljes feltárásra még évtizedekig várni kell.
Forrás: Jean-Marie Hullot / Flickr

Amikor 1974 márciusában egy kínai földműves és társai kutat kezdtek ásni nem messze Hszian városától, rövidesen egy agyagfejet találtak. A fejről először azt hitték, hogy egy Buddha-szobor darabja lehet, de tévedtek. A területet hónapokon belül régészek tömegei lepték el, akik a földek alatt több ezer életnagyságú agyagharcost találtak. Az agyaghadsereg tagjai Csin Si Huang-ti i. e. 3. századi uralkodó, az egyesült Kína első császára idejéből származtak.

Az agyaghadsereg egy részei azóta bejárták a világot, és minden múzeumban, ahol megfordultak, óriási tömegeket vonzottak. A harcosokat katonai alakzatokban állították fel egykori alkotóik, és bár úgy tűnik, mintha mindegyikük önálló alkotás lenne, valójában az egész sereg 10 alapvető figura másolataiból áll össze, amelyek a munka utolsó szakaszában egyedi arckifejezéseket kaptak.

A nagyjából 8000 gyalogos agyagkatona – amelyek mellett harci szekereket, lovakat és lovasokat is feltártak – testrészei külön-külön készültek, vélhetően ugyanazzal a módszerrel, ahogy a korban a szennyvízcsatornák elemeit készítették. Vagyis a sorozatgyártás egy korai módszerével hozták létre a lábakat, karokat, fejeket és törzseket a mesteremberek. A szobrok ruházatát eredetileg vörösre, kékre, rózsaszínre és aranyra festették, de az évezredek során színük elkopott. A kezükben eredetileg tartott valódi fegyverek nagy részét pedig a császár halála után kirobbant polgárháború alatt lopták el.

 

Forrás: Tomasz Sienicki / Wikimedia Commons

Forrás: Tomasz Sienicki / Wikimedia Commons

 

És hogy miért készült a lenyűgöző hadsereg? Hogy biztosítsa a császár uralmát a túlvilágon és megvédje az uralkodó sírját. Csin Si Huang-ti egész életében az örök élet titkát kereste, és azért, hogy minél tovább éljen, többek közt higannyal kevert bort fogyasztott. Végül 39 évesen, valószínűleg higanymérgezésben halt meg. Eddigre csaknem teljesen elkészült földalatti síremléke, amelynek részét képezte az agyaghadsereg is. Az uralkodó ugyanis arra is felkészült, hogy ha esetleg mégis meghalna, túlvilági uralma se legyen veszélyben.

A síremlék gigantikus méretű. A központi piramis, amely a császár sírját rejti egykor 100 méter magas volt, és ezt egy hatalmas föld alatti város veszi körül. A teljes konstrukció létrehozásán a források szerint 700 ezer ember dolgozott. És a rendkívül értékes régészeti lelőhely még mindig számos titkot rejt, hiszen a sírboltot például még a mai napig nem nyitották fel.

A régészek és a muzeológusok ugyanis egyetértenek abban, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett nem lehet megoldani, hogy a sírba beáramló levegő ne okozzon végzetes károkat annak tartalmában. Az agyaghadsereg korai feltárási munkálatai során a maradék festék 15 másodperc alatt lepattogzott a figurákról, ahogy levegő érte ezeket.

 

Soldiers China Xi'ang Terracotta Army

 

Később az agyagkatonákat a megemelkedett páratartalom miatt penészgombák támadták meg, amelyeket ugyan idővel sikerült visszaszorítani, de ehhez Kína legfejlettebb gombatani intézetét kellett létrehozni. A szakértők ezért legalább 2050-ig elhalasztották a sír feltárását, azt remélve, hogy közben kidolgozásra kerülnek olyan új módszerek, amelyek lehetővé teszik a sérülékeny leletek védelmét.

A másik probléma, hogy a császár sírboltját a források szerint higannyal töltött árkokkal vették körül, amit megerősít az is, hogy a régészek különösen nagy higanykoncentrációt mértek a környező talajban. Ha ez így van, akkor a sír megközelítése a feltárók számára is veszélyes lehet. Azt ugyanakkor senki sem tudja, hogyan tehettek szert az építők ilyen mennyiségű higanyra.

A higany ráadásul nem is az egyetlen lehetséges veszélyforrás. Sze-ma Csien történetíró (i. e. 145 – i. e. 90) beszámolója szerint a sírhoz vezető utat mechanikus íjpuskák is védik. Nem tudni, hogy ezek valóban léteznek-e, és ha igen, esetleg még mindig működőképesek-e, de a leendő feltáróknak ezekkel is mindenképpen számolniuk kell.

Kína első császára tehát egyelőre úgy tűnik, hogy sikerrel biztosította saját sírjának védelmét, hiszen több mint két évezreddel halála után sem fért hozzá senki testéhez.