Különóra

Matematika

Milyen volt a hatvanas számrendszer?

A sumér matematika még a hatvanas számrendszerrel dolgozott, manapság azonban az arab számrendszert használjuk, ami tízesekre épül. A hatvanas csupán a geometriában és a földrajzban, valamint az idő kiszámításában maradt ránk.

A hatvanas számrendszer jóval bonyolultabb és nehézkesebb volt, mint az általunk ismert arab-indiai tízes számra épülő megoldás. A kacifántossága abban állt, hogy egy szám többféle értéket jelentett (a 30 például lehetett 30/60 is, tehát 0,5), így valójában csak azok tudhatták használni, akik nagyjából tisztában voltak azzal, milyen nagyságrendű számnak kell kijönnie – azaz tudták, hogy egyes szám jelölésével 30-at vagy 0,5 kellene inkább kapniuk. Ezek az emberek leginkább ókori mérnökök voltak, így mondhatni, hogy a számolás művészetét ekkoriban nem gyakorolhatta mindenki.

Az egész rendszert jelenlegi tudásunk alapján a sumérok találták ki a Kr. e. 3. évezred tájékán. A babiloni matematika is átvette tőlük, ők a számokat tízes csoportban írták le, és helyiértékes jelölést is alkalmaztak. A nullát azonban még nem igazán tudták értelmezni (ahogy azt egy korábbi cikkünkben is kifejtettük, a nulla használata igazán az indiaiakhoz köthető), de helyjelölő számnak azért már használták.

Bár a hatvanas számrendszer jóval bonyolultabb, mint a tizes, a mai napig használjuk az élet néhány területén. Földrajzban és geometriában például ennek segítségével számítjuk ki a szögeket, és a koordinátákat is ezzel írjuk le. Leghétköznapibb használata az időmérésben áll, méghozzá az óra és perc megadásában. Egy óra 60 percből áll, 1 perc 60 másodpercből. Hasonlóképpen a geometriai fok 1/60-ad része a szögperc, aminek 1/60-ad része a szögmásodperc. A teljes kör 360°.