Különóra


Biosz

Mik a csupalábállatok?

A fura, pókszerű, tengeri élőlények valójában nem pókok, hanem az ízeltlábúak egy másik osztályát képviselik. Ahogy nevük is mutatja, lábaik rendkívül hosszúak, testük pedig ezekhez képest nagyon pici, csökevényes. Amikor pedig egy állat testének java lábakból áll, fura dolgok történnek szerveivel is.
Forrás: NOAA / Monterey Bay Aquarium Research Institute / Wikimedia Commons

Ilyen érdekes módosulás például, hogy a csupalábállatoknak nincs tüdejük, kopoltyújuk vagy más légzőszervük, hanem passzívan végzik a légcserét a lábaik által biztosított nagy felületen keresztül. Nemi szerveik szintén a lábakban kapnak helyet. A peték a nőstények combjaiban fejlődnek ki, a hímivarsejtek pedig szintén a hímek lábaiban keletkeznek.

A lábaknak még az emésztésben is szerepük van, mert nélkülük annyira rövid lenne a távolság a száj és a végbél között, hogy nem lenne idő kivonni a hasznos tápanyagokat. A csupalábállatok belei így a lábakba is mélyen benyomulnak, hogy hosszabbak legyenek.

A lábak feltűnő kinézetük ellenére egyébként meglehetősen ügyetlenek. A csupalábállatok nagyon lassúak, és botladozva haladnak a tengerfenéken. A szakértők igazából nem is értik, hogyan élhetik túl ennyire esetlenül, de erre valószínűleg az a magyarázat, hogy elsősorban mozdulatlan élőlények nedveit szívogatják, amihez nem kell túl ügyesnek lenni. Bármi is legyen a titkuk, úgy tűnik működik, hiszen a világ tengereinek minden részén megtalálhatók, és több mint 1300 fajuk ismert. A legkisebb csupalábállatok alig egy milliméteresek, de az antarktiszi vizekben élnek tányér nagyságú fajaik is.

 

 

Egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogyan nőhetnek ilyen nagyra a bizarr élőlények, és közben felfedezték az állatok egy újabb, eddig nem ismert anatómiai jellegzetességét. A nagyobb testméretű állatoknak több oxigénre van szükségük, amihez fejlett keringés kell, amely eljuttatja a különböző testtájakra a gázt. Az emberben erről a pumpaként működő szív gondoskodik, a csupalábállatokban azonban nem egészen így működik a dolog.

A lények szíve ugyanis csak a lábak elejéig képes elpumpálni a vért. Ehelyett ezért a csupalábállatokban a belek segítenek a testfolyadék keringetésében. A belek ugyanis, ahogy már említettük, mélyen benyomulnak a lábakba, és képesek összehúzódni és kitágulni, hogy a táplálékot előrébb juttassák. Mivel azonban a belek a rugalmatlan falú lábakban futnak, ha kitágulnak, összenyomják a mellettük haladó ereket, vagyis egyúttal a vért is előrébb juttatják a rendszerben.

Vagyis a csupalábállatok, amelyek lábaikat használják kopoltyúkként, beleikkel keringetik a vért. Ilyesmit pedig még egyetlen más állatban sem figyeltek meg a szakértők. Ennél furább elrendezést akarva sem lehetne kitalálni.