Különóra

Matematika

Miért nem értik sokan a matekot?

Elég sok embernek nehézséget okoz a matematika, sőt, talán ez az a tudományág, amellyel a legtöbbünknek meggyűlik a baja a sulis évek alatt. Pedig ha azt feltételezzük, hogy az emberi agy logikusan működik, akkor pont a matematikával kellene, hogy a legkönnyebben megbirkózzunk. Ezek szerint nem gondolkodunk logikusan? Mi állhat a nagy matekpara mögött?

Azon túl, hogy sokunknak nehézséget okoz a matematika megértése, létezik egyfajta cinkos összekaccsintás a rossz matekosok között. Amikor egy felnőtt azt mondja, hogy sosem voltam jó matekból, általában megértően bólogatunk, ám ha valaki azt mondja, hogy fogalma sincs, ki írta a Toldit, akkor azt butának tartjuk.

Amennyiben az őseinkre gondolunk, elég egyértelműnek tűnik, hogy felemelkedésünkhöz igenis szükségünk volt logikus és racionális gondolkodásra. Azonban a túlélés szempontjából nem mindig ez volt a leghasznosabb számunkra. Míg egy tudósnak érdekes lehet megvizsgálni az aligátor fogsorát, addig a vadonban ez nem annyira szerencsés művelet. Hasonlóan, amikor egy sötét erdőben mozognak a fák ágai és levelei, a racionalitás azt sugallja, hogy valószínűleg csak a szél játszik velük, ám az agyunknak a túlélés a legfontosabb, így mégis félelmet érezhetünk. Hiszen az is lehet, hogy egy vadállat leselkedik ránk valamelyik fa tetejéről. Tehát annyira nem is egyértelmű, hogy az ember mindig racionálisan cselekszik, a túlélés szempontjából gyakran érzelmeink és ösztöneink kerülnek a logikus gondolkodás fölé. Ezért lennének sokan rosszak matekból? Nem egészen.

Az a matematikai tudás, amit manapság elvárnak egy középiskolai tanulótól, az elmúlt száz évben vált általánossá. A matematika megértése elvont, vagy más néven absztrakt gondolkodást ígényel. Mivel az agyunk nem egyformán működik, van, akinek kevesebb, és van, akinek több időre van szüksége, hogy a matematika elvont nyelvét megértse. Így, ha valaki az alapoknál lemarad, akkor a később ezekre épülő bonyolultabb összefüggéseket esélye sem lesz megérteni. Kijelenthetjük tehát, hogy a legtöbb ember nem született idióta a matekhoz, csupán több időre, gyakorlásra, és talán más tanulási módszerekre lenne szüksége a matekhoz elengedhetetlen, absztrakt gondolkodásmód elsajátításához.