Különóra

Űrkutatás

Mi történne, ha aszteroida csapódna a Földbe?

Egy amerikai kutatócsoport szuperszámítógépekkel szimulálta, hogy mi történne, ha egy aszteroida találná telibe a Földet. Jó hírünk van: valószínűleg nem lenne akkora tragédia, mint amilyennek az elsőre hangzik.

Számos katasztrófafilm foglalkozik azzal, hogy mi történne, ha egy ilyen égitest a Földet venné célba, ahogy erre a múltban valószínűleg volt is példa. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen becsapódás óriási károkat okozna bolygónkon, a legújabb elemzés ugyanakkor azt sugallja, hogy az apokaliptikus pusztítást fontolgató jóslatok azért erős túlzásnak tekinthetők.

Az első dolog, amit érdemes leszögezni, hogy mivel a Föld felszínének 70 százalékát víz borítja, a kisbolygó nagy eséllyel az óceánban landolna. Ha az égitest valamilyen fatális véletlen folytán mégis a szárazföldön, ráadásul egy lakott település közelében csapódna be, a helyi pusztítás persze óriási lenne, a lökéshullámok ugyanakkor gyorsan elhalnának, így nem kerülne sor globális katasztrófára.


Aszteroidáknak vagy kisbolygóknak a törpebolygóknál kisebb, szabálytalan alakú, Nap körül keringő égitesteket nevezzük, amelyek éppen apró méretük miatt fokozottan ki vannak téve a nagyobb objektumok gravitációs hatásainak, így könnyen kibillenhetnek pályájukról.


Visszatérve a sokkal valószínűbb óceáni becsapódásra, ebben az esetben a szimulációk szerint aszteroida mérete és becsapódási szöge mellett leginkább az befolyásolná a pusztítás mértékét, hogy az égitest egyben éri el a vizet vagy még a levegőben darabjaira hullik. Utóbbi esetben a kisebb darabok nagy területen szóródnának szét, jelentősen csökkentve a szökőár magasságát.

 

Visualization of Analysis of Threats from Asteroid Ocean Impacts from Francesca Samsel on Vimeo.

 

Ha az égitest egyben éri el a vizet, az általa keltett körkörös hullámfrontok ugyan magasak lesznek, de közel sem olyan pusztítók, mint a földrengések és vízalatti földcsuszamlások nyomán keltett egyenes vonalú hullámok. A szakértők szerint a legnagyobb becsapódások sem keltenének a trópusi viharokban formálódó hullámoknál erősebbeket.

A legnagyobb veszélyt a szimulációk szerint az óceáni becsapódás során a légkörbe kerülő rengeteg víz okozná. Az aszteroida méretétől függően akár 250 millió tonna víz is az atmoszférában köthetne ki, és bár ennek egy része rögtön vissza is hullana a felszínre, egy jelentős hányada vízgőz formájában hónapokig vagy akár évekig is megrekedhetne a levegőben. Mivel pedig a vízgőz erősen üvegházhatású, egy kisbolygó becsapódása esetén nem a városokat letaroló cunamiktól vagy a pusztító földrengésektől kellene a leginkább tartanunk, hanem attól, hogy megsülünk.