Különóra

Földrajz

Mi az a szellemszivárvány?

Mágikusnak tűnik, pedig egyszerű tudomány van mögötte – a szellemszivárvány olyan, mint a rendes, csak fehér – de legalább annyira gyönyörű.

Más néven ködszivárványnak is hívják azt a légköri jelenséget, amely nagyjából úgy fest, mint egy rendes szivárvány, csak színek nélkül. Nemrég Melvin Nicholson fotós kapott lencsevégre egy ilyet a skót felföldön, így újra aktuális lett a téma – bár mágikusnak tűnik, a jelenség szimpla tudománnyal megmagyarázható.

A ködszivárvány létrejöttéhez elsősorban ködre van szükség (meglepő!) – ez leggyakrabban hajnalban jelenik meg a felszín felett, hála a levegő és a talaj eltérő hőmérsékletének. Ezt nevezzük kisugárzási ködnek. Az advektív köd, ami melegebb, páradús levegő beáramlásával képződik, a nyílt köd pedig az a ködfajta, amely nagyjából szemmagasságig képződik a talaj felett, de fölötte már tiszta a levegő. Köd akkor alakulhat ki, amikor eltérő hőmérsékletű és nedvességtartalmú felületek találkoznak, a ködfelhő pedig kicsapódás által jön létre.

A ködszivárvány tulajdonképpen ugyanúgy jön létre, mint a sima: a napfény megtörik a ködcseppeken, és a fehér a spektrum színeire bomlik. A szivárvány színessége tulajdonképpen a vízcseppek nagyságán múlik, ezért van az, hogy vihar után látszik a legélénkebb szivárvány. A ködcseppek olyan aprók (rendszerint  0,001 milliméteresek), hogy kevésbé törik meg bennük a fény – ezért a ködszivárvány színtelen, vagy nagyon halvány színű, összemosódott. 

Leggyakrabban a kora délelőtti órákban figyelhető meg, amikor a köd már elkezd felszállni, a talaj pedig melegszik. Óceán felett is képződhet, igazából csak az kell hozzá, hogy a napfény legyen olyan erős, hogy áttörjön a ködrétegen.