Különóra

Biosz

Macskatasztrófa - így igázzák le Ausztráliát a macskák

Bár a szőrős kis házikedvencekre a legritkábban gondolunk gyilkológépekként, a macskák elég veszélyesek tudnak lenni a vadvilágban. Európában és Ázsiában a macskáknak is vannak természetes ellenfeleik, ám Ausztráliában nem számítanak őshonos állatnak, így teljesen szabadon vadászhatnak és szaporodhatnak. A kivik például nagyon megszívták, de sok más állatfajra is veszélyt nyújtanak a macskák.

Ausztrália állatvilága nagymértékben különbözik más kontinensekétől, ezért a globalizáció erősödésével fokozottan veszélyeztetté váltak az itt élő őshonos állatok. Az országba valamikor a 18. században hozták be a macskákat. A négylábúaknak itt nem él természetes ellenségük, ugyanakkor bőséges táplálékforrás kínálkozik nekik, hiszen rengeteg kistestű emlős- és madárfaj él a kontinensen. Ezeket az ügyes macskák pillanatok alatt, könnyedén levadásszák.

Vegyük például a kiviféléket. Nem, nem a gyümölcsre gondolunk, hanem a kis szárny nélküli madárkára, amelyek szinte ezüsttálcán kínálják magukat a macskáknak. Mivel a kiviknek egészen eddig nem volt természetes ellenfelük, az idők folyamán elveszítették a repülés képességét, hiszen egyszerűen nem volt rá szükségük. Csakhogy a macskák megjelenésével hirtelen nagyon is szükségük lett volna rá, hogy el tudjanak menekülni a ragadozók elől, ám ezek újbóli kialakulására évszázadokra, sőt évezredekre lenne szükség. A kiviknek ennyi idejük sajnos már biztosan nincs, ezért Ausztráliában és Új-Zélandon állatvédő szervezetek felvilágosító kampányokban próbálják meg felhívni a helyiek figyelmét, hogy milyen veszélyesek az őshonos állatokra az elkóborolt házi kedvencek.

via GIPHY

Egy tanulmány szerint Ausztráliában nagyjából 2 millió macska élhet vadon, már amikor a táplálékforrások szűkösek. Amikor azonban több lesz az elérhető táplálékforrás, a macskák száma rövid időn belül akár 6 millióra is felszökhet. Mióta a macsakák megjelentek Ausztráliában, mintegy 30 emlősfaj pusztult ki a kontinensről. A macskák számlájára írható például a keleti nyúlkenguru és a sertéslábú bandikut kihalása is. A macskapara miatt az ausztrál kormány dolgozik egy nemzeti macskastratégián is, amivel a legkritikusabb területeken megpróbálják megfékezni a bársonytalpúak további szaporodását, és ezáltal védelmet biztosítanak a kontinensen őshonos állatok számára.