Különóra


Nyelvtan

Kiválthatják a gépek a nyelvtanulást?

Megfigyeltétek már, hogy a Star Wars, a Star Trek és a hasonló filmek szereplői még a legtávolabbi bolygókról érkező földönkívüliekkel is tökéletesen tudnak kommunikálni? Persze, senkit sem érdekelne egy olyan film, ahol a szereplők éveket töltenek el nyelvtanulással. Hosszadalmas magolás helyett ezekben a történetekben felmerül egy olyan univerzális eszköz ötlete, ami azonnal lefordítja két más nyelven kommunikáló fél mondanivalóját. Lehetséges egy ilyen eszköz kifejlesztése? Vagy már létezik is?

Ma már több olyan program is létezik, amelyek segítségével akár teljes szövegeket is lefordíthatunk. Más kérdés, hogy ezek mennyire pontos és szofisztikált fordításra képesek. Ugyanis egy idegen szöveget nem lehet csak úgy tükörfordításban átadni, hiszen az egyes nyelvek nyelvtani szerkezetei merőben eltérhetnek egymástól.

A ma elérhető fordítóprogramok adatbázisában az adott nyelv szinte teljes lexikális készlete megtalálható, ez tartalmazza a kifejezések többségét és a szavak összes nyelvtani alakját. Amikor beírunk egy mondatot, a program felismeri annak alanyát és állítmányát. Miután ez megvan, a fordítóprogram kisebb egységekre, szavak szintjére bontja az adott mondatot és felismeri azok toldalékait. Harmadik lépésben a fordító azt nézi meg, hogy pontosan mit jelent a beírt mondat, mely szavak fejezik ki más nyelven legjobban a lefordítandó szöveg jelentését.

 

fordíto

Azonban itt jön a trükkös rész, ugyanis az egyes nyelvek különböző sorrendben engedik használni a szavakat. Míg magyarul a gyerekek almát esznek mondat úgy is értelmes, hogy almát esznek a gyerekek, addig angolban az apple eats children azt jelenti, hogy az alma gyerekeket eszik. Problémát jelent az is, hogy alaktanilag hatalmas eltérések vannak a nyelvek között. Míg a magyarban például létezik az igéknek tárgyas ragozása, addig az angolban ilyen nincs.

Ugyancsak problémásak a kifejezések közötti apró, árnyalatnyi különbségek – mást jelent megenni vagy felfalni egy almát. Bizonyos nyelvek jobban képesek árnyalni, a spanyol nyelvben például rengetegszer használnak kicsinyítő képzőt: poco (kicsi) – poquito (kicsike), ilyen az angol nyelvben ugyancsak nem létezik.

Sok nyelvész úgy tartja, hogy a fordítóprogramok soha sem lesznek képesek tökéletes pontossággal tolmácsolni a nyelv szabálytalanságai, kivételei és árnyaltsága miatt. Ennek oka, hogy az emberi agy biológiai működése eltér a számítógépek és mesterséges intelligenciák gondolkodási struktúrájától.

Szóval, egyelőre az izzasztó nyelvtanulásnál nincsen jobb módszer, hogy mélységében megértsünk egy másik nyelvet. Persze néhány mondatot vagy egyszerűbb szöveget még be lehet pakolni a fordítóba, de egy irodalmi mű lefordításához már biztosan kevés lesz a számítógépünk tudása.