Különóra


Fizika

Kicsi a neutroncsillag, de erős

Képzeld el, hogy ha lenne egy borsószem méretű neutroncsillagunk, az földi gravitáció mellett több milliárd tonnát nyomna. Elég durván hangzik, nem? A neutroncsillagok a csillagok életének végén jönnek létre, nagyjából 20 kilométer átmérőjűek és elképesztő gravitációs mezővel bírnak.

A csillagokat a hidrogén fúziója működteti. Ez azt jelenti, hogy a hidrogénatomok héliummá egyesülnek, ez a fúzió pedig mellékesen hatalmas energiát szabadít fel. A csillagoknak méretük és tömegük szerint változik az élettartalmuk. Mivel a nagyméretű csillagok gyorsabban használják el a fúzióhoz szükséges hidrogént, rövidebb ideig élnek. 

Miután egy nagyméretű csillag eflogyasztotta üzamagyagként szolgáló hidrogént, bekövetkezik a szupernóva-robbanás. A szupernóva egy elképesztően fényes égi jelenség, amely során annyi energia szabadul fel, amennyit a mi Napunk az egész életében bocsájt ki magából. A szupernóvák után megmaradó kis objektum a neutroncsillag. Az elnevezés onnan jön, hogy a mag összeomlása során az elektronok és protonok összezsúfolódnak, elegyük semleges neutronokká alakul.

Átlagosan 20 kilométeres átmérőjű méretük ellenére, sűrűségük miatt, akár 2-3 naptömegűek is lehetnek. Ez azt jelenti, hogy egy kockacukor méretű neutroncsillag 100 milliárd tonnát nyomna a Földön, egy négyzetméternyi pedig nagyjából megegyezne az Atlanti-óceán súlyával. Nem csak a tömege, a neutroncsillag forgási sebessége is elképesztő, ugyanis percenként akár 43 ezer fordulatot is megtehet. Ebbe azért nem lenne nehéz beleszédülni.

A neutroncsillagoknak nemcsak a tömege hatalmas, hanem gravitációs ereje is. Nem ismerünk még egy olyan nagy gravitációs térrel rendelkező objektumot, mint a neutroncsillag. A neutroncsillag gigantikus gravitációs ereje atomjaira szedne szét bármilyen élőlényt, ami a közelébe kerülne. Szerencsénkre a legközelebbi neutroncsillag 400 fényév távolságra található, így legjobb tudásunk szerint egyelőre ilyen veszély nem leselkedik bolygónkra.