Különóra


Középkor

Ilyen volt a török hódoltság Magyarországon

A nándorfehérvári csata már intő jel volt, hogy a törökök be akarják venni magukat Magyarországra. Sajnos az akkori nemesség jobban el volt foglalva az egymás elleni hadakozással, mint a török veszedelemmel, így nem csoda, hogy az 1526-ban bekövetkezett mohácsi vereséget követően az ország jelentős részét elfoglalták. A törökök elég sokáig itt maradtak és rengeteg változást hoztak az ország hétköznapi életében.

Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János koronáért folytatott rivalizálása oda vezetett, hogy utóbbi a törökök segítségét kérte a hatalom megszerzéséhez. A törökök kihasználták a polgárháborús helyzetet, és több hullámban benyomultak az országba. A három részre szakadó ország közepén létrehozott budai vilajet volt a törökök legfontosabb közigazgatási egysége. Buda egészen 1686-ig maradt török kézen, ekkor a Habsburgok verték ki őket itthonról.

A háborúk hatására sok terület elnéptelenedett, így idővel elkezdtek a környező nemzetiségek, például szerbek, szlovákok, oláhok, betelepülni az országba. Legjobban az alföldi falvak szenvedték meg az időszakot, a törökök sok települést elpusztítottak, és rengeteg lakost elhurcoltak rabszolgának. A megmaradt lakosság is gyakran inkább elmenekült a portyázások és a kettős adóztatás elől. A törökök a nagyobb városokat igyekeztek a saját arcukra formálni. Sok mecsetet és dzsámit emeltek, a piacok is keletiessé váltak, és megjelent a mai napig híres fürdőkultúra.

Ilyen volt a török hódoltság Magyarországon

   Budai vilajet

 

Buda és más városok lakossága is elszlávosodott, ugyanis a törökök nem engedték meg a magyaroknak, hogy itt lakjanak. Rengeteg délszláv nemzetiségű ember érkezett a Balkánról, Evlija Cselebi török utazó például azt írta Budáról a 17 században, hogy szinte csak bosnyákok lakják. Nagyjából 50-80 ezer török katona, hivatalnok és kereskedő is ide telepedett, ám ők megpróbáltak minél kisebb mértékben érintkezni a helyiekkel. Érdekes módon a muszlim törökök meglepően nagy vallásszabadságot engedtek a megszállt területeken, számos katolikus templomot meghagytak és a városok zsidó lakosságát sem űzték el.

A török hódoltság a gasztronómiára is nagy hatással volt. A parasztok közül sokan a portyázások idején álltak át a sertéstenyésztésre, ugyanis a muszlim vallású törökök a disznókat nem vitték el. Bár a törökök nem szívesen ismerték be feljebbvalóiknak, sokan rákaptak a magyar borra. Cserébe a törökök a kávé- és teafogyasztást honosították meg, sőt, nekik köszönhetjük a töltött káposzta receptjét és a tarhonyát is.