Különóra


Földrajz

Hol a legerősebb a földi gravitáció?

Hogy a Föld egy-egy pontján mennyit nyomunk, függ attól, hogy mennyire vagyunk közel a sarkokhoz, és attól is, hogy mi van alattunk.

Hol a legerősebb a földi gravitáció?

A NASA GRACE-küldetésének gravitációs térképén pirossal az átlagosnál nagyobb nehézségi gyorsulással rendelkező helyeket, kékkel pedig az alacsonyabb gravitációjú részeket jelezték, illetve a gravitáció átlagtól eltérő mértékét dudorokkal és horpadásokkal is szemléltették a szakértők

 

Bolygónkon a nehézségi gyorsulás átlagos értéke a tengerszinten 9,81 m/s², vagyis ha elejtünk egy tárgyat, nagyjából ekkora gyorsulással fog rendelkezni. Az logikusnak tűnik, hogy a Föld tömegvonzásából eredő hatás ennél magasabbra emelkedve egyre kisebb lesz, hiszen nőni fog a bolygó különösen nehéz magja és a kérdéses tárgy közötti távolság.

Ez a változás a felszínen maradva nem lesz jelentős, hiszen a Mount Everest tetején is csak 0,28 százalékkal alacsonyabb a nehézségi gyorsulás, mint a felszínen. A gravitáció meglepő módon még 400 kilométerrel a felszín fölött, a Nemzetközi Űrállomás magasságában is 90 százaléka a megszokottnak. (Az űrállomáson tehát nem a Földtől való távolság miatt van súlytalanság, hanem azért, mert a Föld körül keringő tárgyak gyakorlatilag folyamatosan szabadesésben vannak, ahogy az esetlegesen rajtuk tartózkodó emberek is.)

Pontosan a távolságokhoz köthető a gravitáció változatosságának egyik eleme. Mivel a Föld nem teljesen gömb alakú, hanem a sarkoknál a forgása miatt egy kicsit „laposabb”, az Egyenlítőnél pedig vaskosabb a gömbnél, a bolygó sugara nem mindenütt egyforma. Ehhez jönnek a forgásból eredő erőhatások, az Egyenlítőn álló emberre ugyanis egy kicsit más mértékű erők fognak hatni, mint egy sarkividéki vándorra. A két tényező, a Föld alakja és forgása miatt, az egyenlítői gravitáció alacsonyabb a sarkinál. Míg az Egyenlítőn 9,789 m/s² körüli a nehézségi gyorsulás, a sarkokon ennek mértéke eléri a 9,832 m/s²-et.

A Földnek ugyanakkor sűrűsége sem egyenletes, így a helyi gravitáció nagyságát az is befolyásolni fogja, hogy mi van alattunk. Ha sűrű sziklák vagy ásványok nagy tömege, például egy vasércbánya fölött állunk, ott nagyobb lesz a súlyunk, mint amikor kevésbé sűrű részek fölött tartózkodunk.

Hogy ez a Föld konkrét helyszíneire vonatkozólag mit jelent, azt a NASA és az Európai Űrügynökség több küldetés során is felmérte. Ezek egyikének eredménye a mellékelt animáció. Ami pedig a címben feltett kérdést illeti, bolygónk felszínén Izland környékén a legnagyobb a nehézségi gyorsulás, egyrészt a régió északi fekvése, másrészt az alatta levő rétegek átlagosnál nagyobb sűrűsége miatt.