Különóra

Matematika

Hogyan számoltunk az őskorban?

Ma már olyan egyenleteket oldunk meg, amikkel megérthetjük a világ keletkezését vagy a tér tágulását – ehhez is el kellett kezdenünk azonban valahol. Az első bizonyítékot emberi számításokra a Kr. e. 44000-redik évből találták, tehát bizonyítottan nagyjából 46000 éve tudunk valamilyen szinten számolni.

A legfrissebb kutatások szerint az ember (azaz a Homo sapiens) 45 ezer évvel ezelőtt tette be a lábát először Európába – nem mellékesen nagyjából ötezer évig ilyenkor még együtt éltünk a Neander-völgyi emberekkel, akiknek a kihalásáról a mai napig elég keveset tudunk.

Nagyjából ebben az időszakban kezdhettünk el először rendesen számolni is, legalább is a régészeti leletek erről árulkodnak. A helyzet ugyanis az, hogy egy olyan dolog kezdetét, mint a számolás, elég nehéz tényszerűen megállapítani, hiszen a tárgyi bizonyítékokra hagyatkozhatunk csak, ezek pedig könnyen lehet, hogy később születtek, mint ahogyan először az ujjunkon elkezdtünk volna számon tartani valamit.

Annyi biztos, hogy a Kr. e. 44. évezredben már használtunk eszközöket arra, hogy számoljunk – nem is akármire véstük rá a striguláinkat, hanem az elejtett állatok csontjaira.

Valószínűleg nem ez volt az első lépés a számolás kialakulásában, először tényleg az ujjainkat, botokat vagy köveket használhattunk, és csak később jöhettünk rá, hogy mennyivel egyszerűbb vonalakat vésni az állati csontokba.

Pontosan azt sem tudjuk, mit számolhattak őseink – valószínűleg az elejtett állatok száma, a Hold formájának változása (vallási célokból), a törzs tagjainak számon tartása, vagy valami ezekhez hasonló volt az, amire először botokat és köveket, majd a csontokat használhatták. A legkorábbi ilyen csontlelet Dél-Afrikából származik, és valamikor Kr. e. 44000 környékén faraghatták.

A leletek azért fontosak, mert megmutatják, hogy az ősember is gondolkodott a számok szimbolikus ábrázolásán, és értette, hogy egy elvont fogalomról van szó – ez egy nagyon fontos különbség az állat és az ember között.