Különóra


Űrkutatás

Hogyan fog kinézni az égbolt 5 millió év múlva?

Ha kimegyünk a szabadba, és az éjszakai égre tekintünk, az öröknek és változatlannak tűnhet, de valójában nem az.
Forrás: ESA

Már néhány perc alatt is észlelhetjük a változásokat: felvillan egy meteor, egy műhold halad át az égen, és a csillagok a Föld forgása nyomán nyugat felé mozognak. Ha minden éjjel kimegyünk, más változásokra is felfigyelhetünk. A bolygók lassan elmozdulnak a háttérben látszó csillagok előtt, ahogy keringenek a Nap körül. A Hold minden éjjel egy kicsit másutt és más fázisban tűnik fel.

Ha ennél is hosszabb ideig figyelnénk az eget, mondjuk évszázadokig vagy évezredekig, előbb-utóbb azt is észrevennénk, hogy a csillagok sem mozdulatlanok. Minden szabad szemmel látható csillag a Tejútrendszer középpontja körül kering néhány száz kilométer per másodperces sebességgel. Mozgásuk tehát korántsem lassú, de annyira messze vannak, a galaxis pedig olyan hatalmas, hogy több százmillió év alatt tesznek meg egy teljes kört. Miközben persze mi magunk is keringünk a galaxisközpont körül.

Ahogy azonban telik az idő, a Tejútrendszer csillagainak egymáshoz képesti helyzete változik, ami idővel a földi égbolton is meglátszik. Ha kellően pontosan feltérképezzük a csillagokat, nem is kell kivárnunk a változást, hanem megjósolhatjuk, hol lesznek a jövőben, és hogyan fog megváltozni az égbolt. Egy korábbi cikkünkben megmutattuk, hogyan fest mindez ez egy ismert csillagkép, a Göncölszekér esetében, most azonban egy jóval átfogóbb és hosszabb távú változást mutatunk be.

 

Az alábbi videón, amelyet az európai fejlesztésű Gaia űrtávcső mérései alapján készítettek a szakértők, az látható, hogyan változik meg az égbolt kétmillió csillagának helyzete a következő ötmillió év során. A Gaia 2014 óta térképezi fel az eget, és eddig már több mint egymilliárd csillag helyzetét mérte be, kétmillió esetében pedig ezek mozgását is meghatározta. Az adatok alapján készült „előrejelző” videón két egymást követő képkocka között 750 év telik el.

A felvétellel kapcsolatban fontos néhány dolgot leszögezni. A létrehozott térkép jellegéből adódóan torzít, vagyis a pólusok aránytalanul szétterülnek rajta, hasonlóan a kiterített Földet ábrázoló térképekhez. Ez azt jelenti, hogy a felül és alul látható csillagok nem feltétlenül mozognak gyorsabban a galaxis síkjához közelebb mozgó csillagoknál, ez csak illúzió, ami a kép természetéből adódik.

A másik megjegyzés, hogy a térkép csak az elmozdulásokat mutatja, az égbolton azonban más változások is bekövetkeznek majd. Az Orion vállán látható vöröses csillag, a Betelgeuse például már nem sokáig húzza, néhány százezer év múlva fel fog robbanni. És az Orion bal térdét alkotó Rigel sem fogja sokkal tovább bírni. Mellettük számos más csillag is meg fog változni a következő ötmillió évben, ezeket a változásokat azonban a videó nem ábrázolja.

A felvétel azonban hiányosságai ellenére is nagyon érdekes. Ha figyelmesen nézzük a gigantikus térképet, egyes csillagképeket is felismerhetünk rajta. Jobbra, a kép széle mellett például az Orion látszik, a videó kezdetén balra fent pedig fejjel lefelé feltűnik a Göncölszekér is. Mivel azonban elég közeli csillagokról van szó, ezek mozgása különösen gyors lesz, vagyis az ismert alakzaton pillanatok alatt szétesnek.