Különóra

Kémia

Ezért olyan hasznos elem a hélium

Annak ellenére, hogy a hélium a világegyetem második leggyakoribb eleme, sajnos egyre kevesebb van belőle. Pedig egy nagyon hasznos nemesgáz, mivel nem lobbanékony, mint a hidrogén, és nem korrodál (nem rozsdásít), mint az oxigén. Ezen tulajdonságai pedig tökéletessé teszik arra, hogy mindenféle őrült dologra használjuk. Hélium van például a folyadékkristályos televíziók kijelzőjében, sőt, segít a nyomást beállítani a NASA űrrakétáiban. Olyan létfontsságú eszközökben is elengedhetetlen a hélium használata, mint például az MRI (mágnesesrezonancia-képalkotás) készülék, amely rengeteg emberi életet megment. Sajnos az MRI-készülékek használják fel az USA héliumtartalékának mintegy 25 százalékát.

A rossz hír az, hogy héliumot nem igazán tudunk előállítani, így előbb-utóbb el fog fogyni. Az Egyesült Államokban annyira komolyan veszik a globális héliumparát, hogy Texas államban található egy hatalmas stratégiai héliumtározó, ahol a világ héliumkészletének egy jeletős részét tárolják.

Az univerzumban még rengeteg hélum található, ám a Föld légkörében elképesztően kevés van belőle, így adott mennyiségből kell gazdálkodnunk. A légkörünk mindössze 0,0005 százaléka hélium, ami azt jelenti, hogy minden egymillió atomból, öt darab héliumatom. A hélium a földkéreg lassú radióaktív bomlásából jön létre, ám pechünkre, mivel könnyebb a levegőnél, nem marad meg a légkörben, hanem kirepül a világürbe. A hélium egy része azonban nem jut a felszínre, hanem a földbe zárva marad más gázokkal. Mi ezt termeljük ki és tesszük bele szülinapi lufikba. 

Napjainkban a legtöbb eszközt úgy próbálják megtervezni, hogy ne kelljen hélium a működéséhez. Azonban teljesen nem fogjuk tudni héliummentessé tenni az életünket, ezért okosan kell beosztanunk a rendelkezésünkre álló gázmennyiséget.