Különóra

Újkor

Ez volt a történelem legnagyobb atomrobbantása

Biztosan hallottatok már az atombombáról, amely az emberiség egyik legpusztítóbb fegyvere. A második világháború utolsó felvonásában az egész világ előtt ismertté vált, hogy mennyire durva pusztításra képes. Hirosima és Nagaszaki bombázásának nyomait a mai napig viseli Japán, szerencsére a hidegháború nem melegedett fel annyira, hogy világ más részén is éles bevetésre kerüljön a tömegpusztító fegyver, azonban kísérleti robbantás több alkalommal volt. Ezek közül a legbrutálisabb a szovjet Cár-bomba kísérlet volt. A robbanás ereje nagyjából megegyezett a Nap ugyanennyi idő alatt kibocsátott energiájának 1 százalékéval.

A 60-as évek elején teljes fordulatszámra kapcsolt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló hidegháború. A hidegháború nem igazi háború, hanem sokkal inkább egy globális sakkjátszma volt, ez azt jelenti, hogy a felek nem egymás megsemmisítésére, hanem megfélemlítésére törekedtek. Éppen ezért az USA és a Szovjetunió folyamatosan demonstrálni próbálta erejét, ezt gyakran kísérleti atomrobbantásokkal érték el. A legdurvább robbantásra 1961-ben került sor, amikor a szovjetek a lakatlan Novaja Zemlja szigetén ledobták minden idők legerősebb hidrogénbombáját. 

Ez volt a történelem legnagyobb atomrobbantása

   A robbantás helye

 

A Cár-bomba robbanása 50 megatonna hatóerejű volt, eredetileg erősebbre tervezték, ám az elég durva radioaktív esőket okozott volna, úgyhogy a készítők végül visszavettek az eredeti elképzelésekből. A 27 tonnás bombát egy hordozó-repülőgépről dobták ki 10000 méter magasból, a szerkezet pedig 4000 m magasságban lépett működésbe. A robbanás akkora volt, hogy még 100 kilométerre is harmadfokú égési sérüléseket okozott volna. A robbanáskor kialakult gombafelhő 64 km magasra nyúlt fel, a detonáció fényhatását pedig még az 1000 kilométerre fekvő Finnországban is láthatni lehetett. 

A robbanás helyén a mai napig egy hatalmas kráter tátong, emlékeztetve minket az atomfegyverek rettentő erejére. Szerencsére a hidegháborús hangulat a kubai rakétaválságot követően némileg visszafogottabbá vált. A 80-as évek nagy fegyverkezési versenye pedig már nem az atomfegyverekre, hanem inkább azok elhárítására koncentrált.