Különóra


Ókor

II. Ramszesz világszép feleségének lábait azonosították

Bár az egyiptomi sírokat gyakran „újrahasznosították”, nagyon valószínű, hogy 1904-ben valóban II. Ramszesz világszép feleségének maradványait találták meg a neki állított sírban.

Mire Ernesto Schiaparelli olasz régész 1904-ben felfedezte Nofertari egyiptomi királyné sírját, annak tartalmát romokban találta, a sírrablók ugyanis megelőzték. A törmelék között azonban sikerült ráakadni egy pár szandálra és két eldeformálódott, mumifikált lábdarabra. A maradványokat azóta is a torinói egyiptomi múzeumban, a világ egyik leggazdagabb egyiptomi gyűjteményében őrzik. Egy nemzetközi kutatócsoport most először megvizsgálta a lábakat, és eredményeik alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a több mint 3200 éves leletek egykor valóban Nofertarihoz, II. Ramszesz gyönyörű feleségéhez tartoztak.

Nofertari a Nagy Ramszeszként is emlegetett, hadjáratairól és építkezéseiről híres, i. e. 1290–1224 között uralkodó fáraó első és legkedvesebb felesége volt. A források szerint a királyné aktívan részt vett az állam igazgatásában, és különösen a külügyekben játszott fontos szerepet. Nofertari i. e. 1250 körül hunyt el, és férje a pompás sír felépítésén kívül emlékének szentelte az Abu Szimbel-i Kis Templomot is, amely a mai napig ott áll a Nasszer-tó nyugati partján. (Érdekesség, hogy a Nagy és a Kis Templom sem eredeti helyén található meg napjainkban, mivel az 1960-as években az Asszuáni-gát építésekor ezeket magasabbra helyezték, hogy ne árassza el őket a felduzzasztott tó vize.)

II. Ramszesz világszép feleségének lábait azonosították

Forrás: Habicht et al. (2016), Museo Egizio di Torino

 

Bár a régészek a lábmaradványok felfedezése óta feltételezték, hogy azok Nofertarihoz tartozhattak, mostanáig senki sem vizsgálta meg közelebbről a leleteket. Pedig az egyiptomi sírokat az ókortól kezdve gyakran „újrahasznosították”, azaz egyáltalán nem volt biztos, hogy a lábak a sír eredeti tulajdonosának maradványai. A szakértők azonban most röntgennel, szénizotópos kormeghatározással és más módszerekkel is megvizsgálták a leleteket.

Az eredmények alapján a maradványok egy 165–168 centiméter magas nőhöz tartozhattak, ami kifejezetten nagy termetnek számított a korabeli Egyiptomban. A mumifikáció során használt eljárások megfelelnek a Nofertari korában megszokott legkifinomultabb módszereknek, és hogy ezeket alkalmazták, az azt is jelzi, hogy a halott nagyon magas rangú volt.

A szandálok anyaga és kidolgozása szintén arról tanúskodik, hogy tulajdonosuk magas szinten állt a társadalomban. Méretük szintén árulkodó, hiszen 39–40-es európai cipőméretnek feleltethetők meg, ami szintén nagyobb korabeli átlagnál. Bár teljesen biztosan persze ezek után sem lehet állítani, hogy a leletek az egykor élt királyné maradványai, a bizonyítékok ezt nagyon valószínűvé teszik, mondják a szakértők.