Különóra


Ókor

Az athéni demokrácia nem is volt annyira demokratikus

Az ókori Athén városállamának lakói a mai napig híresek zseniális filozófusaikról, építészeikről, iskoláikról és hadvezéreikről. A demokrácia, mint politikai rendszer is az ókori Athénban jött létre először az emberiség történetében. A demokráciát már számos ókori gondolkodó is kritizálta, Platón szerint például a „csőcselék uralma”, és semmi jó nem sülhet ki belőle hosszú távon. Athén ókori demokráciája nagyban különbözött attól, amit ma demokráciaként ismerünk. Amennyiben ma egy országnak olyan berendezkedése lenne, mint Athénnak, azt jó eséllyel nem is tartanánk demokráciának.

A Kr.e 700-as években sok athéni kereskedő nagyon meggazdagodott, és beleszólást kezdett követelni a városállam közügyeibe. Ennek hatására Drakón, a hírhedten szigorú államférfi, új törvényeket vezetett be, amelyek felülírták az addigi szokásjogokat, és eltörölték az arisztokrácia előjogait. Szolón, majd később Kleiszthenész folytatta a megkezdett reformokat és a származás helyett az anyagi helyzet vált meghatározóvá a politikai jogokat illetően. A legfontosabb kérdésekről a népgyűlésben (ekklészia) döntöttek, az ott helyet foglaló képviselőket pedig a szabad athéni férfiak választották meg. A népgyűlési helyekért bármelyik férfi elindulhatott, amennyiben szabad athéni polgár volt.

Ezen a ponton el is érkezünk a bökkenőhöz, ugyanis mai szemmel nézve Athén társadalma rettentően furcsa volt. Ugyan az ókorban még nem léteztek pontos statisztikák, ám a becslések alapján a Kr.u. 5. századbeli városállamban valamivel több, mint 40 ezer szabad polgár (családjukkal együtt ez 140 ezer fő), további 70 ezer metoikos (politikai jogok nélküli szabad emberek) és nagyjából 150-400 ezer rabszolga élhetett.

Ezekből a számokból láthatjuk, hogy ténylegesen nagyon kevés ember szólhatott bele a közügyekbe. A többség semmifél joggal nem rendelkezett, és egész életében kényszermunkákra volt ítélve. Érdemes megjegyezni, hogy a kor fennmaradt beszámolói szerint az athéni rabszolgáknak még mindig sokkal jobb volt helyzete, mint más görög városállamokban, például Spártában.

A mai demokráciák a teljes lakosságra vonatkoznak, azaz törvényesen minden felnőtt állampolgárnak ugyanazon politikai és szabadságjogok járnak. Rabszolgák pedig már régen nincsenek, sőt, a nyugati országokban a munkát is szigorú törvények szabályozzák. Fontos megemlíteni azt is, hogy az athéni demokráciával ellentétben ma a nők is rendelkeznek szavazati joggal, illetve ők is bekerülhetnek a törvényhozásba.