Különóra


Modern kor

A hidegháború nem is volt annyira hideg

Hidegháborúnak a második világháború utáni időszakot nevezzük, amely a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig tartott. Ebben az időszakban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió feszült egymásnak, és bár a két szuperhatalom ténylegesen nem állt hadban egymással, azt túlzás lenne állítani, hogy béke uralkodott a világban.

A hidegháború leginkább egy globális sakkjátszmára emlékeztető időszak. Miután a Szovjetunió és a Szövetségesek legyőzték Németországot, megkezdődött a verseny a két hatalom befolyási övezetének kiterjesztéséért. Európában és Koreában a felek elosztották egymás között a területeket, így kerültünk mi is bele a szocialista blokkba, ám sok más helyen a világban kérdéses volt, hogy kinek kerülnek a befolyása alá az egyes országok.

A hidegháború során a szovjetek és amerikaiak rendszeresen pénzelték és támogatták a velük szimpatizáló és egy ideológiailag közel álló szövetségeseiket. Az időszak legforróbb pontjain előfordult, hogy szovjet katona megölt néhány amerikait, és fordítva, ám ezek hivatalosan meg nem történt esetek, papíron nem is léteznek. A koreai és vietnami háborúban például sokszor orosz pilóták vezették az amerikaiakat támadó harci repülőket. Ám olyan is előfordult, hogy a Szovjetunió felett amerikai felderítő repülőgépet lőttek ki az oroszok.

A világ a harmadik világháborúhoz legközelebb minden bizonnyal 1962 októberében járt, a kubai rakétaválság idején. Kubában ugyanis Fidel Castro megdöntötte az amerikabarát rezsimet, és mivel az amerikaiak több ízben is megpróbálták eltávolítani Castrót, ő inkább a Szovjetek felé kezdett közeledni. A szovjetek pedig, kapva a lehetőségen, atomrakétákat szállítottak a karibi szigetre. Az USA-nak nagyon nem tetszett, hogy partjaitól néhány száz kilométerre rakétákat szegeznek felé, bár, az igazat megvallva, ők ugyanezt tették a szövetséges Törökországban a szovjetekkel szemben. A világ lélegzetvisszafojtva várta a fejleményeket, ám szerencsére a bölcsesség felülemelkedett a krízisen. Az amerikaiak és a szovjetek megállapodtak, hogy kölcsönösen leszerelik a másik határai közelében lévő rakétákat.A hidegháború nem is volt annyira hideg

   Fidel Castro és Hruscsov

A világ tehát megmenekült az atomkatasztrófától, bár a későbbiekben még voltak kisebb kisülések a két nagyhatalom között. A legutolsó felvonás az afganisztáni háborúban zajlott, amikor a szovjetek megpróbálták ellenőrzésük alá vonni az országot, ám az amerikaiak támogatását élvező afgán mudzsehed harcosok kíméletlen gerillaharcok során győzelmet arattak. A háború után röviddel a Szovjetunió felbomlott, és kialakult az a világrend, amelyben jelenleg is élünk.